GAL Flóra rost 180g, 60 adag Étrend-kiegészítő polipropilén tasakban

- Gluténmentes
- Tojásmentes
- Szójaallergén-mentes
- Kén-dioxid-mentes
- Cukormentes
- GMO-mentes
- Vegetáriánus

- OGYÉI notifikált termék
- TÜV / ISO 9001:2015 minősített gyártási folyamat

- 100%-ban újrahasznosítható csomagolás

Összetevők:

Az ún. galakto-oligoszacharidok (GOS) a vízoldékony rostok egy csoportja. 2 fő típusuk van. Az alfa-GOS-ok egyes növényi élelmiszerekben találhatók meg, és nem különösebben szelektívek, ellentétben a béta-GOS-okkal. A különböző szerkezetű béta-GOS-oknak egy meghatározott arányú keveréke keletkezik az anyatejben.

Sok béta-GOS alapanyagot egy penészgomba által termelt enzimmel hoznak létre, vagy éppen az anyatejben nem megtalálható baktérium segítségével. Ez nem gond, azonban ennek eredményeként az anyatejben lévőtől eltérő szerkezetarányú GOS keverék keletkezik. Termékünkben ezért mi a Bimuno®-t használjuk, amelyet pontosan úgy állítanak elő, ahogyan az laktózból az anyatejben is keletkezik, a tejmirigyekben lévő Bifidobacterium bifidum enzimei által. Így az anyatejével azonos szerkezetarányú GOS keverék jön létre. Az alig fermentálódó, hipoallergén bambuszrosttal csupán a könnyebb kezelhetőség és adagolhatóság érdekében kevertük.

Felhasználási javaslat: Folyadékban elkeverve, napi 3 gramm (~10 ml) fogyasztását javasoljuk, ami 6 grammig növelhető. A legelőnyösebb reggel, éhgyomorra bevenni, de el is osztható a nap folyamán. Ha a terméket korábban nem fogyasztotta, kezdje 1 grammal, majd kétnaponta növelje az adagot fél-fél grammal, így érve el a napi 3 grammot.

Az ajánlott fogyasztási mennyiséget ne lépje túl! A termék nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, változatos étrendet és az egészséges életmódot. Gyermekek elől elzárva tárolandó.

Tej- és laktózérzékenyek figyelmébe: A termék napi adagja kb. annyi laktózt tartalmaz, mint egy kiskanálnyi tej, míg tejfehérjét kevesebbet, mint egy csepp tej.

Mik a GAL Flóra rost előnyei?

A GAL Flóra rost fő hatóanyaga a Bimuno®, amivel már számos humán klinikai vizsgálatot végeztek, és mindegyikben kiváló eredményeket ért el. Az eddig igazolt pozitív hatásai a következők:

Emésztésre és bélrendszerre gyakorolt hatások

• Alkalmazása során már 1 hét elteltével mérhető a bélflóra javulása (a Bifidobaktériumok száma jelentősen nő).
• Növeli a „jó” baktériumok számát, miközben a „rosszakét” csökkenti.
• A legkevésbé gázképző hatású prebiotikus anyag; nem számít FODMAP-nak, és más prebiotikumokkal ellentétben SIBO esetén is alkalmazható.
• Segít megelőzni az utazások során jelentkező rosszulléteket, a külföldi tartózkodások alatti bélfertőzéseket.
• Hosszútávon alkalmazva segít megszüntetni a székrekedésre és a hasmenésre való hajlamot.
• Javítja az IBS-es betegek bélflóráját, csökkenti a tüneteiket.
  
  

 Egyéb jótékony hatásai

• Körülbelül 30%-kal csökkenti a kortizol stresszhormon szintjét.
• Fokozza az immunműködést, csökkenti a fertőzések előfordulását még a légutakban is, ugyanis a nyálban és az orrváladékban is megnöveli az immunanyagok mennyiségét.
• A Bimuno® hatására javultak az elhízott emberek metabolikus mutatói, ahogyan a testkompozíciójuk
  
  

A Bimuno® Flóra rost a Bimuno® kis mennyiségű mikronizált bambuszrosttal van keverve a könnyebb adagolhatóságért, ami jól ki is egészíti azt: a bambuszrost egy „nem karcoló”, azaz kíméletes, nem fermentálódó, nem prebiotikus rost.

A prebiotikumok fogyasztása nem mindig előnyös

A prebiotikumok eredeti definíciójuk szerint olyan anyagok, amelyek a bélflórát jó irányba befolyásolják, azaz a számunkra kedvező, „jó”, ún. kommenzális baktériumok számát növelik, míg a káros, „rossz”, ún. opportunista baktériumok számát csökkentik vagy legalább nem növelik. Másképpen megfogalmazva, csak a „jó” baktériumok számára jelentenek tápanyagforrást.

A prebiotikum kifejezést ennek ellenére még tudományos körökben is általánosan használják azokra az anyagokra, amelyek általában jó hatásúak, mert képesek a számunkra kedvező típusú baktériumokat táplálni, sokszor figyelmen kívül hagyva, hogy a „rossz” baktériumokat is táplálják.

Akinek eleve jó a bélflórája, azaz sok „jó” baktérium van benne és kevés „rossz”, azoknál bármilyen prebiotikum alkalmazása jó hatású, és segít még jobbá tenni a bélflórát. Akinek viszont nincs igazán jó bélflórája, vagy kifejezetten rossz, fontos, hogy nagyon megválogassa, milyen prebiotikumot alkalmaz, mert könnyen előfordulhat, hogy az eleve nagyobb arányban jelenlévő „rossz” baktériumokat még jobban felszaporítja, ami egyben a „jók” csökkenéséhez is vezet.

Újabban végre elkezdtek foglalkozni ezzel és több humán klinikai vizsgálatot is rendeztek, amelyek igazolták, hogy pl. IBS/IBD és más bélproblémák esetén a prebiotikus hatású anyagokat tartalmazó élelmiszereket, például a zöldségek és gyümölcsök többségét érdemes elkerülni, mert ezzel jelentős javulást lehet elérni mind a tünetek súlyossága, mind a bélflóra összetétele tekintetében.

A szelektív prebiotikumok és a Bimuno® előnye

Az inulin és a fruktooligoszacharidok (FOS), amelyek a legszélesebb körben használt prebiotikumok, nem éppen szelektívek, sokféle káros baktérium nagyon jól tud szaporodni rajtuk és ezért sokaknál problémát okoznak.

Az eddigi vizsgálatok alapján az ún. galakto-oligoszacharidok (GOS) csoportjába tartozó „cukrok” tűnnek a legszelektívebbnek. Ezeknek két fő típusa van: az alfa- és a béta-GOS-ok. Az alfa-GOS (sajnos az inulinnal és a FOS-al együtt) megtalálható sokféle hüvelyesben, de az alfánál is sokkal szelektívebbek a béta-GOS-hoz tartozók, amelyek csak a tejben találhatóak meg. A béta-GOS-okon belül is sokféle van, attól függően, hogy milyen baktérium segítségével állítják elő őket.

A Bimuno® az egyetlen olyan GOS, amit egy, az anyatejben is jelenlévő és az egészséges bélflóra lényeges összetevőjét is alkotó Bifidobaktériummal állítanak elő. Ennek köszönhetően az anyatejben lévő GOS-ok elegye jön létre, így nem meglepő, hogy az eddigi vizsgálatok alapján a Bimuno® GOS a hatásos dózisában teljesen szelektívnek látszik. Összegezve tehát, minden prebiotikus hatású anyag közül a béta-GOS-ok a legszelektívebbek, azon belül is a Bimuno®, ami gyakorlatilag tökéletesen szelektív.

A Bimuno® az anyatejhez hasonlóan építi a bélflórát

Ha belegondolunk, nem is olyan meglepő, hogy a legszelektívebb prebiotikum pont az, ami az anyatejben is a legnagyobb mennyiségben van jelen. A Bimuno®-ban alkalmazott, anyatejben is jelenlévő baktérium alakítja át az anyatejben lévő laktózt olyan GOS-eleggyé, amilyen a Bimuno® is. A csecsemő ugyanis közel steril bélflórával születik egy mindenféle baktériumoktól hemzsegő világba; mikor, ha nem ilyenkor a legfontosabb, hogy ne kezdjenek el ott válogatás nélkül megtelepedni és szaporodni? Ebben segít az anyatejben nagy mennyiségben jelenlévő laktoferrin is.

Egy elementáris diéta vagy ahhoz közeli táplálkozás, kiegészítve Bimuno®-val és laktoferrinnel nagyon hasonló ahhoz, ahogyan egy csecsemő bélflórája felépül; a bélflórával kapcsolatos problémákat leginkább ezzel lehetne a leghatékonyabban kezelni. Ha valakinek nem jó a bélflórája, akkor érdemes Bimuno®-t szednie, majd később, ahogy az állapota egyre javul, annál többféle prebiotikum lesz rá jó hatással, ahogyan egyre többfajta élelmiszer is.

A Bimuno® laktóztartalma rendkívül alacsony

A Bimuno® egy adagja körülbelül annyi laktózt tartalmaz, mint amennyi laktóz egy kanál tejben van. Ez nem sok, és számos visszajelzés alapján a Bimuno® alacsony laktóztartalma még azoknál sem okoz gondot, akik súlyosan laktózérzékenyek, és más termékekből ennek a laktózmennyiségnek a töredéke is problémát okoz náluk.

Létezik egy kutatás azzal kapcsolatban, hogy a béta-GOS-ok csökkentik a laktózintoleranciát – talán ezzel magyarázható ez a kedvező tapasztalat. Mindenesetre, ha valaki erősen laktózérzékeny, a biztonság kedvéért érdemes csak fél vagy negyed adaggal kezdenie, és szép lassan növelnie a mennyiséget. Abban az esetben sem érdemes hirtelen emelni az adagot, ha első alkalommal nem tapasztal valaki problémát.

A Bimuno® kevesebb tejfehérjét tartalmaz mint 1 csepp tej

A Bimuno® nyomokban tejfehérjét is tartalmaz, de egy adagjában kevesebbet, mint amennyi fehérje egyetlen csepp tejben van. Ez a kis mennyiség feltehetően még autoimmun eredetű betegségek esetén is elhanyagolható, de ha valakinek ilyen problémája, vagy extrém tejfehérje érzékenysége van, akkor szintén érdemes csak fél-negyed adaggal kezdenie, és a tüneteit figyelve szép lassan növelni azt. Ha bármilyen kellemetlenséget tapasztalunk, érdemes a fogyasztását átmenetileg felfüggeszteni.

Az autoimmunbetegségek és az ételintolerancia egyik gyakori oka a rossz bélflóra, a Bimuno® pedig pont ennek javításában segít. Ebből adódóan a pozitív hatásai alighanem felülmúlják a nyomokban jelenlévő tejfehérje, illetve a kevés laktóz esetleges negatívumait. Sajnos minden béta-GOS termékben van tejfehérje és laktóz, de a Bimuno®-ban a legkevesebb: egy adagjában töredékmennyiség más b-GOS-okhoz képest.

A Bimuno®-alapanyag gyártójával méréseket végzünk az elkészült tételeken, és mindig a legalacsonyabb tejfehérje-tartalmú készítményeket teszik félre számunkra; kizárólag ezeket használjuk fel a Bimuno® Flóra rost gyártásához. Ezek már szinte mérhetetlenül alacsony mennyiségű tejfehérjét tartalmaznak.

Források:

1. https://clasado.com/science/
2. Williams NC, Johnson MA, Shaw DE, Spendlove I, Vulevic J, Sharpe GR, Hunter KA. A prebiotic galactooligosaccharide mixture reduces severity of hyperpnoea-induced bronchoconstriction and markers of airway inflammation. Br J Nutr. 2016 Sep;116(5):798-804. doi: 10.1017/S0007114516002762. PMID: 27523186.
3. Vulevic J, Tzortzis G, Juric A, Gibson GR. Effect of a prebiotic galactooligosaccharide mixture (B-GOS®) on gastrointestinal symptoms in adults selected from a general population who suffer with bloating, abdominal pain, or flatulence. Neurogastroenterol Motil. 2018 Nov;30(11):e13440. doi: 10.1111/nmo.13440. Epub 2018 Aug 15. PMID: 30109908.
4. Hasle G, Raastad R, Bjune G, Jenum PA, Heier L. Can a galacto-oligosaccharide reduce the risk of traveller's diarrhoea? A placebo-controlled, randomized, double-blind study. J Travel Med. 2017 Sep 1;24(5). doi: 10.1093/jtm/tax057. PMID: 28931149.
5. Grimaldi R, Gibson GR, Vulevic J, Giallourou N, Castro-Mejía JL, Hansen LH, Leigh Gibson E, Nielsen DS, Costabile A. A prebiotic intervention study in children with autism spectrum disorders (ASDs). Microbiome. 2018 Aug 2;6(1):133. doi: 10.1186/s40168-018-0523-3. PMID: 30071894; PMCID: PMC6091020.
6. Vulevic J, Juric A, Walton GE, Claus SP, Tzortzis G, Toward RE, Gibson GR. Influence of galacto-oligosaccharide mixture (B-GOS) on gut microbiota, immune parameters and metabonomics in elderly persons. Br J Nutr. 2015 Aug 28;114(4):586-95. doi: 10.1017/S0007114515001889. Epub 2015 Jul 28. PMID: 26218845.
7. Carmen Tamayo: Clinical Research on Probiotics: The Interface between Science and Regulation. Clin Infect Dis. (2008) 46 (Supplement 2): S101-S103. doi: 10.1086/523332
8. Sanders et al: Impact of probiotics on colonizing microbiota of the gut. J Clin Gastroenterol. 2011 Nov;45 Suppl:S115-9. doi: 10.1097/MCG.0b013e318227414a.
9. Junjie Qin et al: A human gut microbial gene catalogue established by metagenomic sequencing. Nature. 2010 Mar 4;464(7285):59-65.
10. Wolf et al: Safety and Tolerance of Lactobacillus reuteri in Healthy Adult Male Subjects. Microbial Ecology in Health and Disease, 1995, Vol. 8, No. 2 : Pages 41-50]
11. Michail S, Kenche H.: Gut microbiota is not modified by Randomized, Double-blind, Placebo-controlled Trial of VSL#3 in Diarrhea-predominant Irritable Bowel Syndrome. Probiotics Antimicrob Proteins. 2011 Mar;3(1):1-7.
12. Huynh HQ, deBruyn J, Guan L, Diaz H, Li M, Girgis S, Turner J, Fedorak R, Madsen K.: Probiotic preparation VSL#3 induces remission in children with mild to moderate acute ulcerative colitis: a pilot study. Inflamm Bowel Dis. 2009 May;15(5):760-8. doi: 10.1002/ibd.20816.
13. Lee JH, Moon G, Kwon HJ, Jung WJ, Seo PJ, Baec TY, Lee JH, Kim HS.: Effect of a probiotic preparation (VSL#3) in patients with mild to moderate ulcerative colitis. Korean J Gastroenterol. 2012 Aug;60(2):94-101.
14. Gibson et al.: Dietary modulation of the human colonic microbiota: introducing the concept of prebiotics. J Nutr. 1995 Jun;125(6):1401-12.
15. Gibson et al.: Dietary modulation of the human colonic microbiota: updating the concept of prebiotics. Nutrition Research Reviews (2004), 17, 259–275
16. Staudacher et al.: Mechanisms and efficacy of dietary FODMAP restriction in IBS. Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 2014 Apr;11(4):256-66. doi: 10.1038/nrgastro.2013.259. Epub 2014 Jan 21.
17. Gibson et al.: The Low FODMAP Diet for Treatment of Irritable Bowel Syndrome and Other Gastrointestinal Disorders. Gastroenterol Hepatol (N Y). 2013 Jul;9(7):450-2.
18. Chumpitazi et al.: Gut microbiota influences low fermentable substrate diet efficacy in children with irritable bowel syndrome. Gut Microbes. 2014 Jan 27;5(2)
19. Depauw et al.: Animal fibre: the forgotten nutrient in strict carnivores? First insights in the cheetah. J Anim Physiol Anim Nutr (Berl). 2013 Feb;97(1):146-54. Epub 2011 Nov 10.
20. Depauw et al: Fermentation of animal components in strict carnivores: a comparative study with cheetah fecal inoculum. J Anim Sci. 2012 Aug;90(8):2540-8
21. O’Sullivan et al: Prebiotics from Marine Macroalgae for Human and Animal Health Applications. Mar Drugs. 2010; 8(7): 2038–2064
22. Tzounis et al: Prebiotic evaluation of cocoa-derived flavanols in healthy humans by using a randomized, controlled, double-blind, crossover intervention study. Am J Clin Nutr. 2011 Jan;93(1):62-72.
23. Lee et al: Effect of tea phenolics and their aromatic fecal bacterial metabolites on intestinal microbiota. Res Microbiol. 2006 Nov;157(9):876-84.
24. Gibson et al: A comparative in vitro evaluation of the fermentation properties of prebiotic oligosaccharides; Journal of Applied Microbiology91; 878-887
25. Mandalari et al: Potential Prebiotic Properties of Almond (Amygdalus communis L.) Seeds. Appl. Environ. Microbiol. July 2008 vol. 74 no. 14 4264-4270
26. Therapeutic use of mucin glycans – Szabadalomi szám: US 20120207882 A1
27. Ian Spreadbury: Comparison with ancestral diets suggests dense acellular carbohydrates promote an inflammatory microbiota, and may be the primary dietary cause of leptin resistance and obesity. Diabetes, Metabolic Syndrome and Obesity: Targets and Therapy 2012:5 175–189
28. Whitney P Bowe and Alan C Logan : Acne vulgaris, probiotics and the gut-brain-skin axis - back to the future? Gut Pathogens 2011, 3:1 doi:10.1186/1757-4749-3-1
29. Budzyńska et al: Antibiofilm activity of selected plant essential oils and their major components. Pol J Microbiol. 2011;60(1):35-41.
30. Sandasi et al: The in vitro antibiofilm activity of selected culinary herbs and medicinal plants against Listeria monocytogenes. Lett Appl Microbiol. 2010 Jan;50(1):30-5.
31. Thallinger et al: Antimicrobial enzymes: an emerging strategy to fight microbes and microbial biofilms. Biotechnol J. 2013 Jan;8(1):97-109. doi: 10.1002/biot.201200313.
32. Park JH, Lee JH, Cho MH, Herzberg M, Lee J.: Acceleration of protease effect on Staphylococcus aureus biofilm dispersal. FEMS Microbiol Lett. 2012 Oct;335(1):31-8. doi: 10.1111/j.1574-6968.2012.02635.x. Epub 2012 Jul 30.
33. Schurgers et al.: Regression of warfarin-induced medial elastocalcinosis by high intake of vitamin K in rats. Blood. 2007 Apr 1;109(7):2823-31
34. Forbes, RM; Parker, HM; Erdman JW, Jr (Aug 1984). "Effects of dietary phytate, calcium and magnesium levels on zinc bioavailability to rats.". The Journal of nutrition 114 (8): 1421–5. PMID 6747725.
35. Logan et al: The Treatment of Small Intestinal Bacterial Overgrowth With Enteric-Coated Peppermint Oil: A Case Report. Alternative Medicine Review Volume 7, Number 5 2002
36. Capello et al: Peppermint oil (Mintoil®) in the treatment of irritable bowel syndrome: A prospective double blind placebo-controlled randomized trial. Digestive and Liver Disease 39 (2007) 530–536
37. de Bortoli N, Leonardi G, Ciancia E, et al. Helicobacter pylori eradication: a randomized prospective study of triple therapy versus triple therapy plus lactoferrin and probiotics. Am J Gastroenterol. 2007;102(5):951–6.]
38. Wakabayashi et al.: Inhibitory effects of lactoferrin on growth and biofilm formation of Porphyromonas gingivalis and Prevotella intermedia. Antimicrob Agents Chemother. 2009 Aug;53(8):3308-16. doi: 10.1128/AAC.01688-08. Epub 2009 May 18.
39. Hayworth et al.: Attenuation of massive cytokine response to the staphylococcal enterotoxin B superantigen by the innate immunomodulatory protein lactoferrin. Clin Exp Immunol. 2009 Jul;157(1):60-70. doi: 10.1111/j.1365-2249.2009.03963.x.
40. Okamoto T, Tanida T, Wei B, Ueta E, Yamamoto T, Osaki T. Regulation of fungal infection by a combination of amphotericin B and peptide 2, a lactoferrin peptide that activates neutrophils. Clin Diagn Lab Immunol. 2004 November 11(6):1111-9.
41. Dinan TG, Cryan JF.: Regulation of the stress response by the gut microbiota: implications for psychoneuroendocrinology. Psychoneuroendocrinology. 2012 Sep;37(9):1369-78. doi: 10.1016/j.psyneuen.2012.03.007. Epub 2012 Apr 5.
42. Hawrelak et al: Essential Oils in the Treatment of Intestinal Dysbiosis: A Preliminary in vitro Study. Altern Med Rev 2009;14(4):380-384