A paleolit táplálkozás

Mi is az a Paleolit Diéta és miért olyan hasznos?

Egyre többet hallani manapság a paleolit diétáról és arról, hogy együnk úgy, mint az őseink. Sokan erre felháborodnak, és azt mondják, hogy ekkora hülyeséget még nem hallottak. Mindezt úgy, hogy nem is tudnak semmit a paleolit életvitelről. Első gondolatuk ez lehet: Hiszen az ősember nem evett mást, mint nyerst húst és bogyókat! A paleolit diéta nem erről szól. Alapja az evolúció, az, hogy az emberi szervezet az évmilliók során milyen táplálékhoz alkalmazkodott. Ez pedig nem más, mint a magas fehérjetartalmú, alacsony szénhidráttartalmú étrend.

Az ősidőkben nem volt sem gabona, sem tehén az udvaron, hogy megfejve tejét fogyasszák. Igen, a kételkedők hozzátehetik, hogy az nem lehet, hogy már olyan régen fogyasztunk gabonát, tejet és egyéb a paleoban tiltólistára került élelmiszereket, hogy már hozzászokott a szervezetünk. De gondoljunk csak bele: egész életünkhöz képest egy perc igen rövid időnek tűnik.

Ugyanígy az ember keletkezésétől a mai napig eltelt időben a gabonatermeléssel, az állatok háziasításával eltöltött idő is egy röpke percnek tekinthető. Nézzünk körül csak a legszűkebb környezetünkben! A kedves Olvasók között valószínűleg nem találunk olyat, akinek legszűkebb családi-baráti körében nincs legalább egy elhízott, egy cukorbeteg, egy szívbeteg, egy daganatos beteg vagy egy komoly emésztési problémákkal küzdő ember. Persze kivétel lehet, ha az Olvasó környezete paleolit diétát folytat. Mindezen problémákra (és még megannyi másikra is) megoldást nyújthat a paleolit életvitel. Hogy pontosan miként, arról rengeteg tudományos mű, könyv készült, melyeket akár most rögtön beszerezhetnek webáruházunkban.

De mi is akkor ez a paleo diéta?

Röviden összefoglalva: hús+zöldség+gyümölcs+magvak.

A táplálkozás alapját a különböző húsok adják. Amennyiben felvágottakat, húskészítményeket fogyasztunk figyeljünk rá, hogy ne tartalmazzanak szóját, laktózt, gabonaféléket, valamint minél természetesebb termékeket fogyasszunk, tartózkodjunk a mesterséges szín- és ízfokozóktól, tartósítószerektől. Zöldségek közül kerülni kell a hüvelyeseket (az összes babféle, csicseriborsó, lencse, borsók, amerikai mogyoró, szója és szójakészítmények), ugyanis olyan anyagokat tartalmaznak, melyek áteresztővé teszik a bélfalat a szervezetre káros anyagok számára. A magas keményítőtartalmú zöldségek szénhidráttartalmuknál fogva kerülendők (ilyenek a burgonyafélék, manióka, keményítő tartalmú gyökerek, tápióka, jamgyökér (édesburgonya), csicsóka).

A gabonafélék többsége glutént tartalmaz, amely egy olyan fehérje, melyet szervezetünk nem képes hasznosítani, és fogyasztása következtében gyulladásos folyamatok indulnak be szervezetünkben. A glutént nem tartalmazó gabonák pedig magas szénhidráttartalmuknál fogva okoznak problémát. Ezért kerülni kell az árpa, a kukorica, a köles, a zab, a rizs, a rozs, a cirok, a búza, a vadrizs, az amarant, a hajdina, a quinoa, a trikiále, és a kamut fogyasztását.  A zab és az amarant kis mennyiségben fogyasztva nem terhelik meg annyira a szervezetet, ezért kompromisszumként fogyaszthatók.

A gyümölcsöket magas szénhidrát (főleg fruktóz) tartalmuk miatt kis mennyiségben fogyasszuk. Zsiradékok közül az állati eredetű zsiradékokat részesítsük előnyben! Az állati zsiradékok mellett a kókuszzsír/kókuszolaj is jól alkalmazható. A növényi zsiradékok hátránya a magas omega-6 zsírsavtartalmuk, mivel ezen zsírsavak túlzott fogyasztása szintén gyulladásos folyamatokat indíthat be szervezetünkben.

A tejet és tejtermékeket szintén kerülnünk kell, mert számos olyan anyagot tartalmaznak, melyek károsak lehetnek számunkra. A tej fehérjéi a test számára idegenek, az ellenük indult immunfolyamatok szintén gyulladásos folyamatokat indítanak be. A tehéntejet arra fejlesztette ki a természet, hogy a kis borjúból kifejlett szarvasmarha legyen, ezért olyan vegyületeket tartalmaz, melyek serkentik a növekedést.

Mivel a paleolit diéta szénhidrátszegény diéta ezért kerülni kell a finomított cukor fogyasztását is. A cukor rendkívül nagy szénhidrátterhelést jelent szervezetünk számára, a vércukorszintet hirtelen, nagyon magas szintre képes megemelni. A megemelkedett vércukorszintet kompenzálva a hasnyálmirigyünk nagy mennyiségű inzulint kényszerül termelni, ugyanis minél magasabb a vércukorszintünk annál több inzulinra van szükségünk, hogy a sok glükóz a sejtekbe juthasson. Ha a sejtek működéséhez elegendő glükózmennyiségnél többet veszünk magunkhoz akkor a feleslegből a máj glikogént készít energiaraktározás céljából, a többiből pedig zsírsejtek alakulnak ki. Nagy tévedés hogy a többlet zsírbeviteltől hízunk. A problémát a szénhidrátok okozzák. Az elhízás veszélye mellett a vér állandó magas glükózszintje a hasnyálmirigyet megfeszített munkára készteti, a sejtjei kimerülnek és már ki is alakult a kettes típusú diabetes mellitus (cukorbetegség). A paleolit diéta nem csak a megelőzésben játszik fontos szerepet, hanem a már kialakult cukorbetegség gyógyítására is alkalmas.