Milyen esetekben használd?
Ha pótolnád az egymás hatását is erősítő jódot és a szelént önálló nyomelemekként olyan esetekben, mint:
- száraz bőr és haj,
- hajhullás, törékeny körmök,
- fáradtság, gyengeség, állandó kimerültség,
- hízás – anyagcsere-lassulás miatt,
- hidegérzékenység,
- lassú szívverés,
- izomgyengeség és görcsök,
- csökkent pajzsmirigyfunkció.
Továbbá hasznos kiegészítő lehet stressz alatt álló vagy rendszeresen sportolóknak, terhes vagy szoptató édesanyáknak, azoknak, akik felszívódási zavarokkal küzdenek (Chron-betegség, cöliákia), esetleg alacsony fehérjebevitelű diétát folytatnak.
A szelén részt vesz az antioxidáns védelemben, a pajzsmirigyhormonok anyagcserére gyakorolt hatásában, valamint a szervezet immunrendszerének működésében. A jód pedig nélkülözhetetlen a pajzsmirigyhormonok, például a trijódtironin (T3) és a tiroxin (T4) hormonok termeléséhez, amelyek elengedhetetlenek az anyagcserében, a növekedésben és a fejlődésben.
Miben előremutató a WTN Jód és szelén más, hasonló termékekhez képest?
- Organikus barnamoszatból kivont jódot tartalmaz, ami nemcsak kitűnően hasznosuló, de természetes és tiszta (bio) jódforrás.
- Másik összetevője a szelenometionin, ami a szelénnek a metionin aminosavval alkotott komplex formája. Ennek köszönhetően könnyen felszívódik, nemcsak hatásosan növeli a vérplazma és a szövetek szelénkoncentrációját, de felezési ideje is 2,5-szer hosszabb, mint a szervetlen formáknak. Ezáltal sokkal tovább képes a szervezetben maradni, mivel a metionin aminosavhoz hasonlóan be tud épülni a fehérjékbe.
Miért és hogyan működik a termék?
Amennyiben a szervezet jódellátottsága nem megfelelő, a jódigényes szervek között versengés indul meg.. A legtöbb esetben az elsőbbséget szinte mindig a pajzsmirigy nyeri, mivel az élethez nélkülözhetetlen hormonokat termel. Nem véletlenül vált a köztudatban a jód a pajzsmirigy nyomelemévé, holott általánosságban elmondható, hogy valamennyi hormon- illetve váladéktermelő mirigy jódigényes szövet.
A szervezetben azok a mirigyek és szövetek is használják, igénylik a jódot egészséges felépítésük és működésük fenntartásához, amelyek nem jódtartalmú váladékot/hormont termelnek, ilyenek például a:
Mellékvesék: jód hiányában csökken a stressztűrő képesség.
Herék: hormontermelésük és szöveti struktúrájuk fenntartása jódigényes.
Petefészkek: jódhiány esetében ciszták, ciklusproblémák, hormonzavarok jelentkezhetnek. A jód fontos az ösztrogénfajták kiegyensúlyozott termelődéséhez. De jódigényes közeg a méhnyálkahártya és a méhnyak is.
Mellek: a jódhiány a melleknél fibrocisztás emlőbetegségben, cisztákban, csomókban jelentkezhet. Szoptatás során a jódszükséglet sokszorosára emelkedik.
Idegrendszer: az agy-gerincvelői folyadékban nagy mennyiségben található meg a jód. Szerepe kiemelkedően nagy ezen a területen, élénkké teszi az idegrendszert.
Tobozmirigy: a jód hatására javulhat a cirkadián ritmus.
Máj: szabályozza a jód körciklust.
Hasnyálmirigy: a jód az inzulintermeléshez és vércukorszint szabályozáshoz járulhat hozzá azáltal, hogy a hasnyálmirigy működését és szöveti struktúráját támogatja, valamint hatással van az inzulinreceptorok működésére is.
Nyál és könnymirigyek: jód hiány esetében szem- és/vagy szájszárazság jelentkezhet.
Szív: az ingerület megfelelő terjedésében a jód- és szelén ellátottságnak kiemelkedő szerep jut.
Bőr: jódtelítettség esetén a szervezetben tárolt jód 20%-a a bőrben található, puhává, hidratálttá, vízállóvá teszi a bőrt. A jód gyorsíthatja a sérülések, vágások gyógyulási folyamatát. Jódhiány esetén az izzadságmirigyek nem tudják ellátni funkciójukat, elmaradhat az izzadás.
Gyomor-bél traktus: a jód fontos a nyálkahártya egészségének megőrzésében, a szekrétumok termelődésében. Jód hiányában sérülhet a gyomorsav termelés mennyisége.
Magzati fejlődés: a jódnak az idegrendszer megfelelő kifejlődésében és szelénnel együtt az apoptózisban (programozott sejthalál például az ujjak formálódásában) van szerepe.
A jód számos kulcsfontosságú szerepet játszik a szervezetben, de az egyik markáns szerepe a szelénnel való szinergikus kapcsolata, mellyel biztosítják (többek közt) a pajzsmirigy egészségét. A pajzsmirigyhormonokat átalakító enzimek ugyanis mind szelénfüggők. Így a WTN Jód és szelént használhatod megelőzésre, a pajzsmirigyed egészségének a megőrzésére. Amennyiben már bizonyosságot nyert, hogy alulműködik a pajzsmirigyed, akkor bátran használd a WTN Pajzsmirigybarát étrend-kiegészítőt.
A fentiek mellett a szelén lehetővé teszi a biokémiai reakciók és folyamatok zökkenőmentes lefolyását, támogatja az endokrin-, immun-, szív- és érrendszert. Remek antioxidáns, hiszen a glutation (legfőbb antioxidáns) újrahasznosítási ciklus egyik kulcseleme, ezáltal védi a sejteket a káros oxidatív stressz ellen.
Még a DNS-szintézisben is részt vesz, a szaporodáshoz is létfontosságú, és védhet a fertőzések ellen.
A szelénhiány általában kardiomiopátiával (szívizombetegség) vagy a pajzsmirigy alulműködés tüneteivel jár, míg a túlzott mennyiség hajhullást, köröm elszíneződést, köröm töredezettséget, bőrgyulladást, hányingert, hasmenést, fáradtságot, perifériás neuropátiát (az agyon és a gerincvelőn kívüli idegek betegsége) és szokatlan fokhagymás leheletszagot okoz.
Fontos tudni, hogy az emésztőrendszeri betegségek, például a Crohn-betegség és a cöliákia szintén megnehezíthetik a szelén felszívódását.
Összetevők (1. táblázat): organikus barnamoszat, zselatin (kapszulahéj), szelenometionin.
1. táblázat Aktív komponensek koncentrációja (WTN Jód és szelén).
|
Aktív komponensek
|
1 kapszulában
|
|
Jód (organikus barnamoszatból)
|
500 mcg
(NRV* 333%)
|
|
Szelén (szelenometioninból)
|
150 mcg
(NRV* 273%)
|
* Napi beviteli referencia érték %-a felnőttek esetében.
A hatékonyságot megalapozó tudományos háttér
A fejlesztés során a következő lektorált szakirodalomból merítettünk.
Szakirodalom lista
[Chariot 2002] – Chariot, P., & Bignani, O. (2003).: Skeletal muscle disorders associated with selenium deficiency in humans, Muscle & Nerve, 27(6), 662–668. doi: 10.1002/mus.10304. 2002.
[Chung 2014] – Chung, R., H.: Iodine and thyroid function, Ann Pediatr Endocrinol Metab., 31, 03, 2014.
[Constanza 2015] – Constanza Contreras-Jurado, C., Lorz, C., García-Serrano, L., Paramio, J. M., & Aranda, A.: Thyroid hormone signaling controls hair follicle stem cell function, Molecular Biology of the Cell, 26, 7, 1263–1272. doi: 10.1091/mbc.e14-07-1251, 2015.
[Gao 2018] – Gao, H., C., Qu, Q., J., Zhou, Y., X., et al.: Stress and Differentiation of TH17 Cells in Iodine-Deficient NOD.H-2h4 Mice, Biol Trace Elem Res, 2018.
[Krela-Kaźmierczak 2021] – Krela-Kaźmierczak, I., Czarnywojtek, A., Skoracka, K., et al.: Is There an Ideal Diet to Protect against Iodine Deficiency?, Nutrients, 04, 02, 2021.
[Levander] – Levander, O. A.: The Selenium-Coxsackievirus Connection: Chronicle of a Collaboration, The Journal of Nutrition, 130(2). doi: 10.1093/jn/130.2.485s, 2000.
[Mara 2017] – Mara Ventura, Melo, M., & Carrilho, F.: Selenium and Thyroid Disease: From Pathophysiology to Treatment, International Journal of Endocrinology, 1–9. doi: 10.1155/2017/1297658, 2017.
[Niwattisaiwong 2017] – Niwattisaiwong, S., Burman, D., K., Li-Ng, M.: Iodine deficiency: Clinical implications, Cleve Clin J Med., 03, 2017.
[Pearce 2016] – Pearce, N., E., Lazarus, H., J., Moreno-Reyes, R., et al.: Consequences of iodine deficiency and excess in pregnant women: an overview of current knowns and unknowns, Am J Clin Nutr., 17, 08, 2016.
[Pieczyńska 2014] – Joanna Pieczyńska, Grajeta, H.: The role of selenium in human conception and pregnancy, Journal of Trace Elements in Medicine and Biology, 29, 31–38. doi: 10.1016/j.jtemb.2014.07.003, 2015.
[Shahar 2010] – Shahar, Patel, K. V., Semba, R. D., Bandinelli, S., Shahar, D. R., Ferrucci, L., & Guralnik, J. M.: Plasma selenium is positively related to performance in neurological tasks assessing coordination and motor speed, Movement Disorders, 25(12), 1909–1915. doi: 10.1002/mds.23218, 2010.
